A falusi vendéglátás igénybevétele már egy ismert és kedvelt formája a kirándulásoknak, belföldieknek és külföldieknek egyaránt. A vendéglátók arra törekednek, hogy minél színvonalasabb körülmények között fogadják a turistákat. Ma már alapkövetelmény, hogy egy külön házban vagy a családi ház egy elkülönített részében külön bejárattal legyenek kialakítva ezek a vendégváró helyiségek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azok a családok foglalkoznak falusi turizmussal, akik jövedelmüket szeretnék kiegészíteni, és az alapvető feltételeket meg tudják valósítani. Különböző felmérések bizonyítják, hogy a falusi turizmus után érdeklődők száma egyre inkább nő. Elsősorban a városi lakosságot és a gyermekes családokat vonzzák az érintetlen, tiszta levegőjű, népi kultúrájukat, gasztronómiai szokásaikat megőrző települések.

A falusi vendéglátás igénybevétele már egy ismert és kedvelt formája a kirándulásoknak, belföldieknek és külföldieknek egyaránt. A vendéglátók arra törekednek, hogy minél színvonalasabb körülmények között fogadják a turistákat. Ma már alapkövetelmény, hogy egy külön házban vagy a családi ház egy elkülönített részében külön bejárattal legyenek kialakítva ezek a vendégváró helyiségek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azok a családok foglalkoznak falusi turizmussal, akik jövedelmüket szeretnék kiegészíteni, és az alapvető feltételeket meg tudják valósítani. Különböző felmérések bizonyítják, hogy a falusi turizmus után érdeklődők száma egyre inkább nő. Elsősorban a városi lakosságot és a gyermekes családokat vonzzák az érintetlen, tiszta levegőjű, népi kultúrájukat, gasztronómiai szokásaikat megőrző települések.

Már a 30-as években is igen elterjedt volt, hogy a városi megfáradt emberek a gazdálkodó családoknál, vidéken töltötték a szabadidejüket. Élvezettel belélegezték a falusi friss levegőt, megízlelték a frissen szedett zöldség, gyümölcs zamatát, vagy egy pohár helyben termelt szőlőből készült bort kortyolgattak a gazdasszony által készített tájjellegű étel mellé. A háború után ez a szépen fejlődő mozgalom sorvadásnak indult, majd a nyolcvanas évek végén ismét lángra lobbant a remény a további fejlődésre. Több helyen, főként az ismert üdülőhelyeken és a környékbeli falvakban élők kiegészítendő tevékenységként ismét vendégfogadásba kezdtek. Szervezetten csak az 1990-es évekre tehető a falusi turizmus fellendülése. Az egyre szaporodó panziók mellett több magánszálláshely nyitotta meg kapuit, az ünnepi alkalomra fenntartott „tisztaszobából” vendégszoba lett. A hazai és külföldi vendégek igényeihez alkalmazkodva, a hagyományokat megőrizve szépültek, alakultak a porták.

Magyarországot lovas nemzetnek tartják szerte a világon. Ezt a tényt igazolja, hogy mára a híres lótenyésztő telepeken túl a magángazdaságokban sem ritka szolgáltatás a lovaglás lehetősége, a lovaglás tanítása. A gazdák lehetővé teszik, hogy a vendégeik lóhátról ismerhessék meg a természet szépségeit. A falusi szálláshelyek biztosítják a legnagyobb szabadságot a turisták számára, hiszen itt kell legkevésbé alkalmazkodni másokhoz. A vendéglátó a portáján kényelmes elhelyezést, pihenőkertet biztosít, bepillantást enged a gazdaságba, a család mindennapi életébe. Nappali elfoglaltságként közös gazdasági programokat szervezhet, mint pl. disznóvágás, szüretelés, amit a vendégek mindig nagy odaadással fogadnak. Vendégszeretetéhez hozzájárul, hogy kemencéjében kenyeret süt, asztalra kerül a házi kolbász, sonka. Esti közös borozgatásra, bográcsozásra invitál, vagy csak a vendég nyugodt pihenéséről gondoskodik.

A Móra Ferenc utcában található a Házimúzeum, mely a régi paraszti élet sajátosságait mutatja be. Nyitva tartás egész évben, előzetes bejelentkezés alapján a 62/290-356-os telefonszámon.